2010. február 20., szombat

Kurátor, tutor, instruktor, mentor, facilitátor? Van még?

A közösség formálódásában - legyen az bárhol, a valódi vagy a virtuális térben -  óriási szerepe van annak a személynek, aki irányító szerepet kapott - tutorál, instruál, mentorál! (Idétlen szavak, nem?)
Nem sok szó esett eddig arról, hogy az online képzésben milyen szerepe van a "tanárnak"? Minek az idézőjel? Már fogalmam sincs minek nevezzem! Ismerjük az instruktor (a szakmai tartalomért felelős), tutor (szervező, útmutató, segítő), mentor ( személyesebb a kapcsolata a tanulóval, nem eligazít, hanem tanácsol - a tanulót közelebbről ismerve, mint a tutor). Ezek az elnevezések nem igazán illenek a nyelvünkbe - de tud valaki jobbat. Na és végül a legújabb (legalábbis itthon kevéssé használt)  a kurátor.
"A kurátor az osztálynak felkínált tartalmakban, forrásokban, a vitára bocsátott fogalmakban van jelen. A színfalak mögül vezényel: értelmez, irányít, provokál, és persze eligazít. Méltányolja a tanulók autonómiáját, megérti a frusztrációt,  amit az ismeretlen területen való térkép nélküli bolyongás okoz. A kurátor kiváló tanuló (!). Nem "kiosztja" a tudást, hanem kialakítja azt a teret, amelyben létrehozzuk, felfedezzük az újat, összekapcsoljuk a szálakat. A kurátor jól ért a saját szakterületéhez, de nem ragaszkodik a hagyományos, tanárközpontú hatalmi szerephez. A kurátor egyensúlyt teremt az egyes tanulók szabadsága (igénye) és a felfedezésre váró témakör körültekintő (óvatos, megfontolt) taglalása között." (Stephen Downes, 2005?).
"An expert (the curator) exists in the artifacts displayed, resources reviewed in class, concepts being discussed. But she’s behind the scenes providing interpretation, direction, provocation, and yes, even guiding. A curatorial teacher acknowledges the autonomy of learners, yet understands the frustration of exploring unknown territories without a map. A curator is an expert learner. Instead of dispensing knowledge, he creates spaces in which knowledge can be created, explored, and connected. While curators understand their field very well, they don’t adhere to traditional in-class teacher-centric power structures. A curator balances the freedom of individual learners with the thoughtful interpretation of the subject being explored."

Azért zavaró ez az egész, mert ha beleolvasunk bármelyik pedagógiai szakkönyvbe, nagyjából ugyanezek az elvárások fogalmazódnak a "ki a jó tanár" címszó alatt. Ugyanakkor minden "jó" tanár tudja, hogy mennyire nehéz a valóságban  ezt a formát tartósan hozni. Lejáratták a szót azért, mert tényleg katasztrofális az oktatás, mintha minden rosszért a tanár (vagy a szó) lenne a felelős. 

Na mindegy, nem is erről akarok írni, hiszen tudjuk, hogy a spanyol viaszt legalább évente egyszer feltaláljuk - ettől sajnos a dolgok nem változnak. Miért ne szállhatnék be én is a feltalálók közé :) ? Szóval: óriási jelentőséget tulajdonítok az online képzésben, a közösség-formálásban a tanárnak.  Tegyük fel, hogy van egy jó kis platform, megtervezzük a kurzust, pontosan tudjuk hogy mit akarunk elérni, vannak jó online tartalmak, források. Mindez semmi. A lényeg: a tanárnak jelen kell lennie, figyelnie kell mindenkire, folyamatosan reflektálnia kell, buzdítani, provokálni, kapcsolatokat építeni, stb. stb. Ha ez nem működik, nagyon kicsi az esély az intenzív együttműködésre!

2010. február 15., hétfő

Intenzitás és a twitter

Mit tudunk a hálózatok, az online közösségek életciklusáról? Mi a tartós fennmaradás feltétele? Hogyan, mitől változik az intenzitás? Ezt szeretném végiggondolni egy öt hónapig tartó online Tenegenes képzés kapcsán. Az apropó egyszerű - én most rákényszerülök, hogy a htk01-ből kilépjek egy időre. Talán éppen erre volna jó a Twitter? Áthidalja azokat az időszakokat, amikor hiába kötödőm a témához, nincs módom az érdembeni kapcsolódásra? Figyelhetek a twitteren, csiripelhetek, jelezve, hogy azért nem tüntem el teljesen? Hmmm, ez talán nem is annyira rossz gondolat...

2010. február 11., csütörtök

Fogalomtérkép - jegyzetelés - vizualizáció

Tegnap meghallgattam a Makány Tamással folytatott beszélgetést a lineáris és nemlineáris jegyzetelésről, és következő gondolatok jutottak eszembe:
  • bizonyításra nem nagyon szorul, hogy a jól szerkesztett, strukturált jegyzetelés hatékonyabb, mint lineáris, egybefolyó szövegben való rögzítés
  • vajon hogyan lehet valakit megtanítani a strukturált jegyzetelésre? A nemlineáris jegyzetelés hátterében komoly kognitív képességek állnak, nem? Ha valaki jó az összefüggések gyors felismerésében, gyors a csomópontok összekapcsolásában, akkor képes erre. A jegyzetelési képesség csak egy megnyilvánulási formája az egyéb képességeknek, nem?
  • a fogalomtérkép készítés egy folyamat: segít a vizualizáció egy fogalomrendszer megértésében, egy koncepció  felépítésében. Mi köze ennek a jegyzeteléshez? Szerintem semmi: egy előadás hallgatása közben figyelünk, megpróbáljuk megérteni amit közvetíteni próbál az előadó, teljes képtelenség azt feltételezni, hogy eközben képesek vagyunk az adott témakör fogalomtérképét felvázolni. Mit gondoltok?
  • a fogalomtérkép csak egyféle eszköz, amit mostanában főként a humán területek fogalomrendszerének vizualizációjára alkalmaznak. A műszaki tudományokban, szoftverfejlesztésben kezdetektől alkalmaznak vizualizációs tervező eszközöket (lásd blokkdiagram, folyamatábra, logikai adatmodell, UML diagramok, stb.). Ezek összetetteb geometriai szerkezetűek mint a fogalomtérkép, méretük nerm korlátozott, azzal a céllal készülnek, hogy az elképzelést mások is megértsék, csoportmunkát feltételeznek. A fogalomtérkép sokkal személyesebb, ha egy összetettebb koncepciót prezentál, akkor a szerző magyarázata nélkül nehezen érthető. Ez persze nem általános, hiszen ha egy csoport hosszabb ideje egy bizonyos témakör elemzésével foglalkozik, valaki készíthet olyan fogalomtérképet amely a többiek számára világosabbá teszi az összefüggéseket - persze megint csak az illető egyéni látásmódja tükrében. 
Összességében a következőkre jutottam:
  • az előadás közbeni jegyzetelés szerintem nem kapcsolható közvetelenül a fogalomtérképészethez. Az igaz, hogy mindenkit ösztönözni és tanítani kell a strukturált jegyzetelésre, de erre nem a fogalomtérkép a legalkalmasabb. 
  • a jegyzetet általában a megértés előtti állapotban készítjük, a fogalomtérképet megértés közben, ha már van valami elképzelésünk a dologról.
  • a fogalomtérkép lehet abszolut személyes (egyedül rágódunk valamin, miközben készítjük, a jegyzet külső hatásra, irányítottan zajlik - a belső mozgósítási szint alapján nagy lehet a különbség!)
  •  a fogalomtérkép nagyon is lehet a közös gondolkodás eszköze az iskolában, a tanár által finoman irányítva, de a gyerekek kreativititásának érvényesülését elősegítve

 Miközben bóklásztam, ezt találtam, és egy függőleges áttekintés után úgy látom, hogy a témakört több oldalról közelítik, érdemes elolvasni.

Joseph D. Novak, Alberto J. Canas: The theory underlying consept maps and how to use them (Florida Institute for Human and Machine Cognition)
http://cmap.ihmc.us/Publications/ResearchPapers/TheoryCmaps/TheoryUnderlyingConceptMaps.htm

2010. február 10., szerda

Becserkészett a htk01...


Most vagy "megállj"-t mondok, vagy becsődölök. A htk1-ben annyi érdekes új arcot látok, hogy nem tudok leszakadni, olvasok, olvasok, olvasok, boklászok a linkeken, és mindig akad valami, ami miatt nem bírom abbahagyni, pedig körmömre ég a munka. Felmerül bennem a kérdés, hogy ezt vajon meddig lehet így csinálni? Van egy ötletem a konnektivizmusról - amiről egyébként úgy gondolom, hogy önmagában csak egy szó az új technológiák által életre hívott kommunikációs jelenség megnevezésére, és mivel túl általános, lassan semmitmondóvá lehet, ha nem vigyázunk, vagy esetleg szerteágazik majd a különböző területekre, ahol is majd a területtől függően vizsgálódhatunk - azt gondolom, hogy a mostani a hétköznapokat felborító "rákattanós" állapot csak a kezdeti fázis, amiből létrejöhetnek az új szálak és jó esetben egy tartós közösség. Engem nem is igazán a felvetett témák ösztönöznek a kapcsolódásra(azért azok is), hanem sokkal inkább TI, itt mindnyájan a beláthatatlanul sokféle, számomra újszerű gondolkodásmóddal, egy-egy dolog számomra újszerű megközelítésével.
Visszatérve az előbbi közbevetésre a gondolatjelek között: nem a konnektivizmusról szeretnék gondolkodni, hanem arról, hogy az új kommunikációs lehetőségek hogyan hatnak a különböző életterekben, és közülük is a hozzám legközelebb álló területen, az oktatásban. Persze lehet, hogy ez a megközelítés messze nem a legjobb, de kicsiben szeretek gondolkodni, reménykedve, hogy hátha egyszercsak nagy lesz belőle. Kicsiben próbálkozunk a Tenegenes tanárokkal (http://tenegen.eu/tmoodle ), és ha látnátok, hogyan növekszik!

2010. február 9., kedd

MindMeister oktavideók

A Mindmeister egy webes fogalomtérkép-szerkesztő és megosztó,  egyszerűen kezelhető, van egy alap- és egy fizetős változata. A fizetős változat annyiban tud többet az alapnál, hogy kínál néhány export lehetőséget, pl. a Microsoftos (lokálisan használható) MindManager-hez. Rövid, de velős videókat találsz itt róla, vendégként belépve: http://www.tenegen.eu/tmoodle/course/view.php?id=45.

Fogalomtérkép

Nagyon szeretem ezt az eszközt, igaz, csak kb. féléve használom, de az utóbbi időben nem szívesen megyek komolyabb megbeszélésekre nélküle. Mire használtam eddig? Projektötlet bemutatására, vagy éppen a projekt közepén az aktuális helyzet és soron-következő feladatok szemléltetésére, egy képzés előkészítésénél a kompetencia-térkép összeállítására - ennyi így hirtelenjében.

Kicsit időigényes, mégis mindig ezt választom a papír-ceruza helyett. Persze nem a manuális rész veszi el az időt (a szoftverek többségének kezelése tényleg nagyon egyszerű), hanem a tipródás mindaddig, amíg magam sem tudom pontosan, hogy mit is akarok. Nem mondom, hogy tökéletesen le tudom rajzolni azt, amin éppen gondolkodom, de a leegyszerűsítésnek szerintem ez az egyik legjobb módja. Sokféle eszközt kipróbáltam, először a FreeMind-ot, Vue-t, végül leragadtam a MindManager-nél és a Mindmeister-nél. Mik az előnyei? Miért éri meg? Ha egyszer elkészül, hihetetlenül könnyű róla beszélni. Szép, tömör megfogalmazása annak egy A4-es vagy egy képernyőnyi oldalon, amiről amúgy esetleg oldalakat kellene írni. Nagyon előnyös lehet az együttműködési és beágyazási lehetőség, ha webes megosztóval dolgozunk (a MindMeister). Az EUs projektünkben a külföldi partnerekkel közös alkotásként készült egy kompetencia térkép.

A fogalomtérkép javára szóljon az is, hogy amikor már annyira kezdett bonyolódni körülöttünk a Moodle környezet egy webes képzésben, hogy már nem csak a résztvevők, hanem mi sem tudtunk benne eligazodni, akkor is egy ilyen ágas-bogas rajzolat segített, amit Farkas Robi (frobben) készített.
Itt most éppen "megágyaztam" a Tenegen képzés moduljairól készült egyszerű kis áttekintőnek:




A Mindmeistert itt találjátok: http://www.mindmeister.com , ja és egy áttekintő az eszközökről, amit akkor találtam, amikor a nagy döntés előtt álltam, hogy melyiket is válasszam. Na azt már nem találom, de itt egy másik elég jó hely az eligazodáshoz: http://mappio.com/!

2010. február 5., péntek

Konnektivizmus kurzus

Regisztráltam a kurzusra, mivel a téma nagyon érdekel, de az időm nulla. Mégis - már az első néhány belépésnél is profitáltam, ami azért szégyen, mert hozzáadni meg nem tudok - a kommentelésre végképp nincs időm. Szóval mit is?
- Elővettem James Burke könyvét (mert valaki Kulcsiéknál hivatkozott rá), amit pár éve megvettem, beleolvasgatttam, és megint hihetetlenül megörültem annak, hogy előkerült. Olyan gyönyörűséges kuszaságban látja a világot - amiből valami csuda folytán rend kerekedik. Mindig ezt szerettem volna követni a tanításban (matematikában és informatikában is), és persze sohasem sikerült úgy, ahogy szerettem volna :D! Honnan jön az a fogalom, amiről beszélünk? Kinek és miért jutott éppen akkor és ott eszébe?
A másik elképesztő gondolatsora: sopánkodunk, hogy sorvad a szövegfeldolgozó készség, hogy a digitális nemzedék nem olvas, stb. Burke szép sorjában leírja, hogy minden egyes forradalmian új kommunikációs változás hasonló sopánkodást váltott ki. (Nem idézem, mert nincs nálam a könyv, pedig jó lenne, na mégis valami hasonló: “Dear Gutenberg, wonderful but what else can we do with it apart printing the Bible?”). A lényeg az, hogy hihetetlen "hálózatos" agya van ennek az embernek, tovább kell olvasnom. Köszi, htk01..
A harmadik - ez technikai: tudtam az ustream-ről, de most látom igazán, milyen jó.

Szóval, folyamatosan próbálok hátékázni a következő pár hétben, mert már az is valami, ha egy két csiripet el tudok csípni.

Na azért valamit próbáltam hozzátenni: az összes Tenegenes oldalra feldoptam az infót a kurzusról, röviden még angolul is, hadd csodálkozzon a világ, hogy Kanada után a magyarok láttak hozzá elsőnek! Amúgy, igaz ez?