Netgeneráció

Az első komolyabb tanulmány amit ezzel kapcsolatban olvastam egy amerikai felmérés eredményeit foglalta össze - és mondhatom szinte faltam a több száz oldalas elemzést. (1)

A felmérés eredménye nagyon passzolt ahhoz, amit én a saját gyerekeimen (otthon és az iskolában) tapasztaltam: türelmetlenek, eredmény-orientáltak, nem szívesen olvasnak hosszú szövegeket, a vizuálisan közölt információt jobban elfogadják, "multitaszk-ban üzemelnek", stb. DE: ragaszkodnak a jó tanárokhoz, nem igazán szeretnek teljesen egyedül tanulni, legyen a felkínált eszköz egy csodás multimédia CD vagy internetes forrás.

Mivel éppen akkor zajlott egy tanár-továbbképzési programunk az Interneten, felvetettem a kollégáknak, hogy kérdezgessék már meg a gyerekeiket arról, hogy ők mennyi időt töltenek el naponta "számítógépezéssel", és mit is csinálnak, amikor "neteznek". Az egyik tanárkolléga írásos felmérést végzett az informatika fakultációs gyerekeivel, és megkaptam tőle az értékes forrást beszkennelt változatban. Pontosan tudtam, hogy a felmérés nem reprezentatív, nem lehet belőle messzemenő következtetéseket levonni, mégis több napig silabizáltam az irományokat (rendszereztem, kategóriákat képeztem stb.), egyszerűen azért, mert hajtott a kíváncsiság. Igazából azt szerettem volna kideríteni, hogy találok-e valami hasonlóságot a hatalmas amerikai felmérés következtetéseivel. Alig merem leírni, hogy találtam, vagy mondjuk úgy "találni véltem". Azóta eltelt két év, a felmérést az idén sokkal fejlettebb technikával a Tenegenen megismételtük. Az online kérdőívet most 1086 diák töltötte ki, és megindult a beszélgetés a felmérésben részt vevő tanárok között a fórumon. A kutatást sokkal szakszerűbben Dr. Fehér Péter (ELTE) és Hornyák Judit (Teleki Blanka Gimnázium és Szakközépiskola, Budapest) folytatta, és bár a a komoly kutatás még csak most kezdődik, az eddigi eredményeket röviden összefoglalták.
Netgeneration in Hungary, 2010

Időközben támadt egy kis problémám a fórumon kialakult beszélgetés és az említett publikáció kapcsán. A tanárok egyöntetű véleménye, és a publikáció következtetése egyaránt ez: "Magyarországon a netgeneráció még várat magára". Na ezt én nem értem. Mit neveznek a szakirodalomban "netgenerációnak"?

Azok az 1980 után született fiatalok, akik beleszülettek a a digitális korszakba, akik kiskoruktól kezdve használják a számítógépet. Ennyi, és nem több.

Akkor miért is mondjuk, hogy itthon a netgeneráció még várat magára? A mi felméréseinkből is az derül ki, hogy a magyar gyerekek legalább annyi időt töltenek a számítógép előtt mint a fejlettebb országbeli társaik. (2) (Természetesen vannak óriási különbségek a lehetőségeik tekintetében, de most az átlagos anyagi körülmények között élő gyerekekről beszélek.) Azt is mondhatom, hogy ugyanannyi időt pazarolnak el hülyeségekkel a neten, mint nyugat-európai, amerikai társaik. Ugyanúgy fel vannak szerelve mobiltelefonnal, ugyanúgy igyekeznek "folyton bekapcsolva" lenni, és lógni a neten, szóval minden lehetőséget megragadni amit a technológiával átitatott korszak kínál nekik. Számomra az, hogy létezik Magyarországon a netgeneráció, az nem kérdés! Ez egyszerű szillogizmussal adódik.
Nagyon nem szeretnék azon sajnálkozni, hogy a gyerekeink a neten nem tanulnak, hanem csetelnek. Ez tény, ezen nincs mit rágódni. 



Én azt gondolom, hogy azt lenne fontos kutatnunk, hogy:

1) Igaz-e, hogy a mai gyerekeknél eltolódik az ismeretbefogadás a bal agyféltekés funkcióktól a jobbosak felé?
2) Igaz-e, hogy az a médium, amit túlsúlyosan használunk, megváltoztatja az érzékelési, tanulási, ismeretszerzési funkcióinkat?
3) Ha netán az előbbi kérdésre pozitív a válasz, valóban változtatni kell a tanítási módszereinken, ha a mai nemzedéket jól szeretnénk tanítani?
4)  Mit tehetünk, mi tanárok, hogy a kölykök sok-sok elfecsérelt netezési idejét a saját malmunkra (és persze az ő saját malmaikra:)! hajtsuk?
5) Vajon nem a "tipográfiai ember" csapdájában vagyunk, amikor kijelentjük, hogy az írott szöveg az egyetlen igazi médium?
6) Amúgy mellesleg, nincs véletlenül igaza Ken Robinsonnak (és néhány hazai pszichológus szakembernek is :)) abban, hogy a mai iskola túlságosan a bal agyféltekére koncentrál?

És még folyathatnám, de mivel nem szeretnék a tudományos értekezés igényével fellépni, egyszerű tanárként ennyit kérdezek, mert ez érdekel!

(1) Educating the Net Generation, Diana G. Oblinger and James L. Oblinger, Editors, 2005 EDUCAUSE. http://www.educause.edu/educatingthenetgen/)

(2) "A generációkról szóló elméleteknek általában az a funkciója, hogy jól érzékelhetővé és megfoghatóvá tegye azokat a kulturális, szocializációs különbségeket, amelyek a különböző korosztályok között megfigyelhetőek. Az ezekhez az elméletekhez kapcsolódó frappáns és sommás elnevezések ugyan Magyarországon kevésbé elterjedtek, de sokak számára ismerős lehet a második világháború után, az 1950-es, 1960-as években született „baby-boom” generáció, de elterjedt a döntően az 1970-es években születetteket leírni hivatott „X-generáció” is. Az ábécében sorban haladva őket követi az 1981 és 2001 között született „Y-generáció”, (szokás őket a milleniumiaknak is nevezni), illetve a legfiatalabbaknak kijáró „Z-generáció” kifejezés. E két utóbbi generáció egyik legfontosabb ismertetőjele, hogy ők már beleszülettek abba a világba, amelyet egyre inkább meghatároznak a különböző digitális technológiák: ők tehát az IT-generáció.) (Ithaka: Ságvári Bence "Az IT generáció Technológia a mindennapokban: kommunikáció, játék és alkotás" http://www.ithaka.hu/Kezdolap?&news_id=17&page=details)